Miért feszíti magát a baba?

Ha kisbabád időnként megfeszíti magát, nyugtalan, sír, a legtöbb alkalommal ez frusztrációval állhat összefüggésben. Azonban meg kell említenünk más problémákat is, hogy fel tudd ismerni a pillanatot, amikor érdemes egy szakembert is megkérdezned.

A kisbaba idegrendszerének érése olyan szabályozott folyamatok mentén halad, amely mindenkinél más tempóban zajlik. Érdemes tudni azt, hogy az általunk észlelt fejlődési ugrások mellett olyan finom idegrendszeri és izomfejlődési változások is történnek folyamatosan, amelyek során bizonyos kisebb eltérések jöhetnek létre. Ezek nem mindig észrevehetőek, gyakran az izmok erősödésével teljes mértékben korrigálódnak. Vannak azonban szembetűnő problémák is, amelyekkel szakemberhez szükséges fordulni.

Mit látunk, amikor megfeszíti magát a baba? 

Maga a mozdulat elég egyértelműen észrevehető, hiszen gyakran ölbe véve tapasztalható. A baba homorít, hátraveti a fejét, megfeszíti hátát és a legtöbb esetben sír. Talán dühösnek is látszik. A szülők eleinte értetlenül nézik az előző pillanatban még derűs babájukat, majd kezdik felfedezni az összefüggéseket, melyek főként a pici váratlan frusztrációjával kötnek össze.

Hason fekve gyakran megfigyelhető a „repülőzésnek” nevezett jelenség, a Landau-reflex. Ez más jellegű mozdulat, mint az előbb említett megfeszülés, mégis sokakban aggodalmat kelt. Ilyenkor a kisbaba főként hason fekve feszíti hátra magát, kezeit és lábait szabályosan megemelve, arcával előre nézve. Könyökei be vannak hajlítva és kezecskéi a feje vonalában állnak.

A fájdalom miatti feszülés erőteljes sírással jár, és a baba nehezen megnyugtatható. A görcsös hasfájás, vagy a reflux miatti gyomorégés a tehetetlen csöppséget kifejezetten zaklatottá teszi. Hasfájás esetén a megfeszülés mellett lábait is fel-felhúzza, pocakja kemény, esetleg bélhangok hallhatóak. A reflux megléte pedig a szülők számára egyértelmű, hiszen az etetés utáni gyakori bukás és félrenyelés komoly nehézségeket okoz.

A Moro-reflex valójában nem megfeszítés, de látványában ahhoz hasonló. A 3 hónapos kornál kisebb babák általában háton fekve, vagy felemeléskor, amikor nem érzik magukat biztonságban, széttárják kezeiket és egy pillanatra nem vesznek levegőt. Ijedtség látható tekintetükön, és gyakran elsírják magukat.

Mik a feszítés okai?

Ezek a viselkedési szokások, vagy esetleges tünetek jól elkülöníthetőek egymástól, ezért a teljesen ártalmatlan, idegességi alapon produkált megfeszülést könnyen megkülönböztethetjük az egyéb, mozgási, vagy idegi fejlődéssel kapcsolatban álló tünetekkel, és az igen ritka, bár azonnali segítséget igénylő sürgősségi esetekkel.

A szülés során fellépő komplikációknak – például az átmeneti oxigénhiányos állapotnak – is lehetnek hatásaik az izomtónusra, idegekre. Gyanús esetekben érdemes ezt is figyelembe venni.

Lássuk, mik lehetnek az okai annak, ha a baba megfeszíti magát!

Nem tetszik neki a helyzet, ellenkezik 

Amikor például egy látogató érkezik a picihez, aki hirtelen felkapja, és ő megijed a váratlan helyzettől, az idegen hangtól, arctól, akkor testének befeszítésével reagál. A picik nagyon érzékenyek azokra a mozdulatokra, hangokra és apró ingerekre, amelyek eltérnek a szülőktől kapottaktól. Ezért ha egy számukra idegen személy a megszokottól eltérő módon, esetleg nagyobb lendülettel veszi fel őket, vagy szokatlan testhelyzetet alakít ki, akkor a babák gyakran frusztrálttá válnak. Mivel az ő kifejezési eszközük a hangjuk, az izmaik, ezért befeszítéssel és sírással próbálják kifejezésre juttatni kellemetlen érzésüket. Ezek csupán időnkénti esetek és a fejlődés során el fognak maradni.

Landau-reflex

Lehet, hogy a köztudatban tévesen problémát jelent, amikor a baba „repülőzik”, de valójában ez egy fontos állomása a fejlődésének. 4 hónapos körül jelenik meg a pozíció. Ha mi magunk kipróbálnánk, tapasztalnánk, hogy milyen nagy erőkifejtést kíván a testhelyzet gerincének izmaitól. Ezért is hasznos, mert hatékonyan erősíti a baba hátizmait. Felkészíti őt a további mozgásfejlődési állomásokra és ebben a testhelyzetben figyelmével távolabbi dolgokra is összepontosítani tud. Magát a hasalást nem zavarhatja, sőt, innen próbál majd a játékaiért nyúlni, vagy egy kézen támaszkodva másik kezét a szájába venni.

Abban az esetben, ha még 6 hónapos korban is tapasztaljuk ezt, akkor forduljunk szakemberhez! Akkor is mindenképpen keressük meg babák mozgásfejlődését segítő terapeutát, ha a baba nem szeret hason feküdni. A hason fekvés rendkívül fontos a kúszás-mászás beindulása szempontjából. A kúszás-mászás elmaradása később komoly tanulási nehézséget okozhat a gyereknek, mivel az idegrendszer fejlődése szoros összefüggésben áll a mozgással.

Forrás: Gyerekszoba, Babatornasz, Mackórendelő

Reflux, fájó pocak, neurológiai problémák, izomtónus problémák, mozgásfejlődési zavarok  

Ha 2-6 hónapos korban a hátrafeszítés mellett más tüneteket is észlelünk, például ökölbe szorított kezeket, erős sírást, hashoz felhúzott lábakat, kipirosodott arcot, fájdalmat tükröző arckifejezést, és a baba megnyugtatása hosszasabb ideig sikertelen, akkor előfordulhat, hogy a hasa fáj, görcsöl. 

Észrevehetünk bármilyen, a megszokottól eltérő tartáshibát, mozgásproblémát, vagy a mozgás fejlődésének megállását, amivel mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ilyen például, amikor a baba hátrafeszíti a fejét, ha a kiságyból kiemeljük.

Moro-reflex 

Amikor a baba biztonságérzete hirtelen lecsökken, valami váratlan dolog éri – például hangos zaj, vagy esés érzése - akkor karjait kitárja, egyfajta kapaszkodó mozdulatot tesz, mintha átkarolni szeretne, miközben egy pillanatra nem vesz levegőt, amivel gyakran megijeszti szüleit. Mindez gyorsan lejátszódik, és van, hogy elsírja magát közben. Nem kell azonban aggódni, ez a veleszületett reflex teljesen természetes, az egészséges neurológiai fejlődés jele, és 6 hónapos korra fokozatosan megszűnik.

(Forrás: Mindenamibaba)

Mikor forduljunk szakemberhez? 

Ha nem tudjuk magunk megállapítani, hogy a baba időnként miért feszíti meg magát, akkor mindenképpen mutassuk meg egy szakembernek. Nem könnyű azonban pontosan elmagyarázni a látottakat. Hogy minél teljesebb képet tudjunk adni a pici viselkedéséről, javasolt a problémát videóval rögzíteni, hiszen nem valószínű, hogy a baba épp az orvosi vizsgálat alatt fogja produkálni a szokatlan tüneteket.

Ha bármi furcsát tapasztalunk, érdemes felkeresni a védőnőt, gyermekorvot, aki szükség esetén tovább küld megfelelő szakemberhez, fejlesztőhöz. Ha az egyébként ritka hátrafeszítések idővel sem maradoznak el, vagy bármilyen furcsa mozdulatot észlelünk a baba mozgásánál, akkor mindenképp kérjük ki gyermekneurológus tanácsát. Ugyanígy jelző értékű, ha a mozgásfejlődés megáll.

Rendkívül jó speciális fejlesztő tornák léteznek. A Dévény torna például sok esetben már néhány alkalom után is látványos eredményeket tud hozni. Fontos az időben történő gyógytorna, terápia megkezdése, hiszen a baba mozgásfejlődése rendezett ütemben zajlik, aminek a fennálló akadályozó tényezőit mihamarább meg kell szüntetni.

Ha a hátrafeszítés szinte folyamatosan fennáll, és mellé komolyabb tünetek társulnak, például láz, rossz közérzet, erőteljesebb sírás, egyéb tünetek, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni!

Mit tehetünk segítségképpen?

Az ártalmatlan jellegű feszítő mozdulatoknál mi is segítségére lehetünk gyermekünknek.

Nyugtassuk meg őt! Ha sikerült kitalálnunk, hogy mi hozta ki a komfortérzetéből, akkor próbáljuk megszüntetni a számára kellemetlen helyzetet. Ha például egy ismeretlen látogató hirtelen gondolattal vezérelve felkapta a kicsit, aki erre ijedtséggel és teste megfeszítésével, sírással reagált, akkor a megnyugtatása érdekében jó, ha édesanyja ölébe veszi és ringatja, beszél hozzá, rámosolyog. 

A Landau-reflex abban a testhelyzetben jön létre, amelyik fontos a baba fejlődése szempontjából, ezért a napközbeni hason fekvést érdemes gyakran alkalmazni. Így tud nézelődni, távolabbi dolgokra fókuszálni, érdeklődni, majd tárgyak után nyúlni, fél kézzel megtartani magát, és átfordulni. 

A Moro-reflex akkor okozhat némi gondot, ha gyakran érinti a babát. Ilyenkor segíthetünk neki azzal, ha kevesebbet fektetjük a hátára, és többet az oldalára. Megfelelően biztonságos megtámasztással stabilabban fogja érezni magát és a reflex kellemetlenségei is nagymértékben lecsökkennek. Figyeljünk arra, hogy a kiságyból óvatosan és lassan emeljük ki, hiszen a túl gyors mozdulatok – melyekre sajnos gyakran vannak példák – félelmet keltenek benne.

Hívjuk fel a segítőink, családtagjaink figyelmét is erre!

A refluxra és a hasfájásra jól működő tippek és természetes készítmények léteznek, érdemes velük próbálkozni. 

Minden egyéb mozgásszervi zavarra utaló jelet komolyan kell venni, és szakember tanácsát kérni.

Ezekre a problémákra ma már magas szintű szakmai segítséget kaphatunk, azonban fontos szempont, hogy a baba fejlődésének rendkívül gyors üteme és szabályozottsága miatt mihamarább lépjünk, és kezdődjön el a fejlesztés!