Melyek a baba szociális fejlődésének főbb állomásai?
Amikor az újszülött világra jön, máris keresi a biztonságot. Ez a hely és érzés nem más, mint édesanyja testközelsége, hangja, érintése. Számára nincs megnyugtatóbb anyukája szívverésénél, légzésénél, és az elérhető közelségben lévő anyatejnél. Ez a melegség veszi őt körbe akkor, amikor szüksége van rá, amikor nyugtalan, vagy sír. Maga a gondoskodás és a megbízható válaszreakciók – ölbe vétel, simogatás, pelenkacsere, szopizás – jelentik számára a biztonságérzetet, amelyre szüksége van az új, ingerekkel elárasztott világban.
Korábban azt hitték, hogy az újszülöttek nem éreznek. Sem fájdalmat, sem örömöt. Csupán reflexeikkel működnek. Ma már tudjuk, hogy a legkisebbek is éreznek például fizikai fájdalmat, amelyre talán picit lassabban, de reagálnak. Hasonlóképpen kimutatják diszkomfort érzetüket, ha az öltöztetés nem kedvükre való.
Hogy a gyermek érezhesse szülei támogatását, miközben nincs teljesen elvonva a külvilág hatásaitól, egy középutat érdemes választani. Hagyni, hadd figyeljen, érdeklődjön, de ha szükséges, legyünk ott mellette.
A csecsemő 6 hetes kortól differenciáltan kezd sírni – vajon miért?
kisbaba és anyukája közötti csodás kommunikáció eredményeképp a csöppség hamar rájön arra, hogy ha a különböző szükségleteit eltérő hangszínnel, dinamikával jelzi, akkor ezt gondozója fel fogja ismerni. Ez a kifejező sírás mindaddig fontos lesz, amíg el nem kezd gőgicsélni.
Megkülönböztetjük fájdalom, éhség, diszkomfort érzés és unalom jelzésére szolgáló sírást. Ezeken kívül a baba fázhat, testi közelségre vágyhat, frusztrált lehet.
Forrás: Gyakorló ápoló tananyag, Koragyermekkor portál
A 2. hónap végén megjelenik a szociális mosoly, ami a felnőttek utánzása és a boldog együttlét utáni vágy hatására akaratlagosan születik meg.
Hogy elősegítsük a kötődést, szánjunk időt a közös programokra, rituálékra! A fürdés legyen kedves, mosolygós, simogató, beszélgető, vagy éneklő, a vigasztalás pedig megértő, nyugodt.
Forrás: Koragyermekkori program
3 hónaposan mosollyal és hangokkal jelez
Rájön, hogy ő is tud kommunikálni, ami ráadásul igen hatékony, hiszen anyukája ha jelen van, reagál rá. A mosollyal igyekszik elérni azt, hogy minél tovább velünk maradjon.
Hogy a gyermek megtanulhassa egyedül is jól érezni, lefoglalni magát, lehetőséget kell teremtenünk neki arra, hogy ezt megélhesse, megszokja. Minden babának más a szükséglete a társas kapcsolatok, ölelés terén, ezt mindig vegyük figyelembe!
Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a törődés és a szabadság adás között. Gyakran a kicsi nem minden helyzetben igényli közvetlenül a testi kontaktust, elég lehet számára az, ha anyukája hozzászól, beszél neki arról, amit épp csinál, kérdést tesz fel, ő pedig hallgatja.
Egyre inkább fordul a felnőttek felé
Amikor eléri a 4-6 hónapos kort, már kész arra, hogy szemtől-szembe kommunikáljon. A viselkedés hangulatszabályozással, kontrollal, akaratlagosan működik, és gyakran azt láthatjuk, hogy szinte jobban kedveli a kontaktust, mint a saját játékaival való önálló játszást. 6 hónapos korban feltűnik, hogy már szeretné, ha az ő figyelme a felnőttével azonos időben vetődne a játékra, tehát élmény megosztásra vágyik.
Játsszunk a kicsivel! Imádja a csiklandozós, höcögtető, mondókázó, éneklős, ringatós bohóckodást, vidám, biztonságot adó mókázást. Kíváncsi vagy arra, hogy mi lehet az anya és az apa szerepe közötti különbség a gyermek életében? Az apukák szerepéről, érzelemszabályozó jelenlétéről és más érdekességekről korábbi cikkünkben már írtunk, olvasd el!
Forrás: Korayermekkori proram
6-9 hónapos kor között a tárggyal való közös játék jellemző
Ezek azok a közösen töltött órák, percek, amikor a szülő és a baba együtt játszanak, most még főként játékokkal. Fontosak ezek az együtt töltött idők! A kicsi már tudja és jelzi is, ha egyedül akar valamivel foglalkozni. Gyakran felkelti a figyelmét egy tárgy, és ilyenkor nincs szüksége senkire. Ha azonban valami megijeszti, felzaklatja, azonnal jön biztonságot keresni.
Ez egy kettősség érzés a lelkében: felfedezne, egyedül, de közben megtanul félni is. Gyakran idegenektől. Ahogyan képes lesz mozogni, el-eltávolodik, majd visszatér. A távolodás szorongást válthat ki, a visszatérés pedig biztonságérzetet ad. Ráébred arra, hogy bizonyos helyzetekben fél. Ez óvatosságra ösztönzi és nagyobb figyelemre.
Az édesapákkal való játék most is fontos, hiszen ők teljesen másképp foglalkoznak a gyermekkel, és más érzelmi hatások váltódnak ki benne. Ha azt látjuk, hogy a gyermek egyáltalán nem igényli a társas helyzeteket, kérjük gyermekorvos tanácsát!
Forrás: Koragyermekkori program
Nehéz az elválás apától?
Szívszorongató pillanatokat élhetünk meg abban az időszakban, amikor a 9-12 hónapos gyermek keserves sírásra fakad apukája munkába induláskor, vagy bármilyen helyzetben az eltávolodáskor. Hogy megértse, apa nem tűnik el végleg, érdemes gyakorolni a szituációt vele, hogy ismerős és megszokott lehessen a számára. Fontos, hogy meglegyen a hazaérkezéskori üdvözlés is, ami újra és újra megerősítést ad abban, hogy apa mindig megérkezik.
Hasonlóképpen anya is elmehet otthonról, ami nehézséget okozhat. Ha anyával is begyakoroljuk a helyzetet, idővel könnyebbé válik a gyermek számára az elválás. Fontos, hogy csak olyan felnőttre bízzuk őt, akit elfogad, akit jól ismer. A szeparációs szorongásról korábban már írtunk, kérlek olvasd el azt is!
Az 1 éves gyermeknek már van humorérzéke?
Igen, lassan kialakulóban van az a képessége, hogy olyan dolgokon is derüljön, amelyeket ő nem él át, csak figyelője. Ragaszkodik kedvenc kis állatához, testvéréhez, szüleihez, nagyszülőhöz. Teremtsünk számára lehetőséget arra, hogy találkozhasson a családtagokkal, barátokkal. 1,5 évesen még mindig tartózkodó a ritkán látott családtagokkal, idegenekkel szemben.
Legyünk következetesek! Bár nagy felfedezővé vált az elmúlt hónapokban, fontos, hogy adjunk számára kereteket, amelyek korlátozzák a mozgásterét, kikerülve a veszélyes helyzeteket, tiltott dolgokat. A következetesség azt jelenti, hogy legyünk egyértelműek: ha valamit megengedünk, akkor máskor is engedjük meg, ha azonban valami tiltott, akkor ettől ne térjünk el később sem.
Erősítsük meg önállóságát, adjuk számára lehetőségeket felfedezni akár direkt módon is, például egy izgalmas dobozzal, amibe előzőleg mindenféle tárgyat, konyhai eszközt rejtettünk.
Forrás: Koragyermekkori program
1,5 évesen lassan csökken a szeparációs félelem
Könnyebbé válik az elválás, erősödik az önállóság és a testtudat. Saját cselekvéseit „megnevezi”, például „Lili nyam-nyam”. Imád utánozni, a házimunkát szívesen végzi ő is, megjelenik a szerepjáték. Kezdi megérteni a családi normákat, szabályokat, és ezeket kommenteli is. Ezért ezeken a területeken is fontos a következetesség és az ő igényeire való figyelem, válaszadás.
Még nem köszönt be a társas játéktevékenység korszaka, azonban van, aki elkezdi a bölcsődét. Ekkorra megérik ahhoz, hogy elváljon a szüleitől és bizalmat alakítson ki nevelője iránt.
Forrás: Koragyermekkor program
2-2,5 éves kor környékén a gyermek egyre jobban érdeklődik mások iránt
Itt kifejezetten megemlíthetjük a kortársakat, akikkel esetleg a családban is találkozott már, ha pedig nem, akkor a hamarosan elkezdődő óvoda hozza meg számára a kapcsolatok kialakulását.
Beköszönthet a dackorszak, a természetes ellenállás időszaka, amikor fontos, hogy mi, szülők megfelelően tudjuk kezelni. Szeretnél róla olvasni? Keresd fel korábbi cikkünket!
