
Milyen kötelező védőoltásra számíthat gyermekünk?
Nem is olyan régen – néhány generációval ezelőtt – a szülők valódi rettegéssel néztek szembe azzal, amikor gyermekük belázasodott vagy köhögni kezdett. Azok a betegségek, amelyeket ma már oltásokkal megelőzünk - torokgyík, gyermekbénulás, kanyaró -, akkoriban súlyos lefolyásúak voltak, gyakran halálosak vagy maradandó károsodást okoztak. Egy egyszerű bárányhimlő is komoly szövődményekhez, akár agyvelőgyulladáshoz is vezethetett, a csecsemők körében pedig a rotavírusos hasmenés kiszáradást és kórházi kezelést jelentett – sok esetben életveszélyes állapotot.
Az oltások elterjedése forradalmi változást hozott: járványok szűntek meg, és ma már olyan betegségek váltak ritkává, amelyek egykor mindennaposak voltak.
A kisbabák egészségének megőrzésében fontos az immunizálás időben történő elkezdése. Az oltások nemcsak a gyermekeket védik meg a súlyos, akár életveszélyes betegségektől, hanem a közösség egészét is. Magyarországon a kötelező oltások rendje jól kidolgozott és évtizedek óta így működik. Már az első hetekben, sőt egyes esetekben még a kórházban megkapják az újszülöttek az első vakcinájukat.
A baba 1 éves koráig több alkalommal is sor kerül oltásokra. Fontos, hogy minden kismama tisztában legyen az oltási renddel, és rendszeresen konzultáljon a védőnővel vagy a gyermekorvossal – így biztosítható, hogy gyermeke a lehető legjobb védelmet kapja élete legérzékenyebb időszakában.
Cikkünkben bemutatjuk a jelenkori védőoltási rend pontjait 6 éves korig, ez azonban csak tájékoztató jellegű. Minden oltással kapcsolatos kérdéssel a gyermekorvoshoz , védőnőhöz, vagy más releváns szakemberhez kell fordulni.
Kötelező oltások a 2025. évi oltási naptár szerint
Magyarországon a csecsemők és kisgyermekek számára jól meghatározott oltási rend van érvényben. Ezek a kötelező védőoltások életkorhoz kötötten, pontos időpontokban kerülnek beadásra, és céljuk a legsúlyosabb, könnyen terjedő fertőző betegségek megelőzése. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen kötelező oltásokra számíthatnak a szülők az első életévek során. Ezek az oltások nemcsak a gyermeked egészségét védik, hanem a közösségben élő más kisgyermekekét is.

- 0-4 hetes kor: BCG. A vakcinázás helye a szülészeti intézmény.
- 2 hónapos kor: DTPa+IPV+Hib+PCV
- 3 hónapos kor: DTPa+IPV+Hib
- 4 hónapos kor: DTPa+IPV+Hib+PCV
- 12 hónapos kor: PCV+Varicella
- 15 hónapos kor: MMR+Varicella
- 18 hónapos kor: DTPa+IPV+Hib
- 6 éves kor: DTPa+IPV
A BCG oltást (Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis oltóanyag) még a kórházban, de legkésőbb 1 éves korig meg kell kapni. Ilyen elhúzódó helyzet lehet például a külföldön született magyar állampolgárságú babák esetében.
A DTPa (diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag), IPV (inaktivált poliovírus vakcina), és Hib (Haemophilus influenzae b) oltóanyaggal az alapimmunizálást a betöltött 2,3 és 4 hónapos korban, az első újraoltást pedig a betöltött 18 hónapos korban kell elvégezni a egyes komponenseket együttesen tartalmazó vakcinával. Ha az alapimmunizálás ettől eltérő időben történne, akkor a további részlet beadásának idejét az orvos határozza meg. A 6 éves korban beadandó DTPa emlékeztető oltás az IPV komponenst is tartalmazza.
A PCV (konjugált pneumococcus vakcina) alapimmunizálását a betöltött 2 és 4 hónapos korban kell egyidejűleg megkapni a DTPa+IPV+Hib oltásokkal egyidejűleg. Az oltóanyagokat két különböző testtájékra adják be. 12 hónapos korban következik a PCV emlékeztető oltása.

A varicellán (bárányhimlő) még át nem esett gyermekeket betöltött 12 hónapos, és betöltött 15 hónapos korban kell beoltani, utóbbi az MMR (morbili-mumpsz-rubeola) vakcinával lesz egyidejűleg.
A gyermeknek beadott védőoltásokat a 2009. előtt születettek esetében a Gyermek-egészségügyi Kiskönyvbe, a később születettek esetében pedig az Egészségügyi Könyv Védőoltások adatlapjára kell felvezetni.
Megbetegedés kockázata esetén is vannak kötelező oltások

Ezek olyan alkalmak, amelyek váratlanul jöhetnek. Ha például kórokozót hordozó személlyel került a gyermek kapcsolatba- kanyaró, rubeola, mumpsz – akkor minden esetben egyénileg kell mérlegelni az oltás szükségességét. A sérülés esetén alkalmazott tetanusz profilaxis beadásának szükségessége függ a sérülés körülményeitől, idejétől, a seb formájától, mélységétől, keletkezésétől. Ennek mérlegelése természetesen a szakorvos feladata, ezért ilyen esetekben ne a szülő állapítsa meg a védelem fontosságát, hanem mutassa meg a gyermeket szakembernek!
Ha veszettség veszélye áll fenn, akkor az aktív immunizálás bármely életkorban, bármely alapbetegség mellett, akár várandósok esetén is elvégezhető. Ehhez az orvos kockázatértékelésére van szükség.
Mik lehetnek az oltás ellenjavallatai?
Lehet olyan körülmény, vagy állapot, ami miatt nem ajánlott, vagy tilos egy adott védőoltást beadni a gyermek számára azért, mert fokozott kockázatot jelenthet az egészségére. A kontraindikáció – vagyis ellenjavallat – viszonylag kevés betegség, vagy állapot esetében áll fenn, és azt is figyelembe kell venni, hogy az immunizálással megelőzhető betegség mennyire lehet veszélyes.
Sok esetben csak átmeneti ellenjavallatról van szó, ami nem végleges kizáró ok, csupán halasztás, például a tervezett oltás beadásának napján fennálló lázas betegség miatt. A lehetőségek elbírálása minden esetben egyedi elbírálást igényel.
Az oltás ellenjavallt lehet:
- Lázas betegség esetén
- Immunológiai károsodás miatt
- Korábban beadott oltóanyaggal összefüggésbe hozható anafilaxiás reakció miatt
- Várandósság alatt
- Koraszülöttek esetében
- Műtétekkel való egybeesés esetén
Vannak olyan állapotok, betegségek, amelyek nem indokolják az oltás elhagyását, és bizonyos helyzetekben – például koraszülötteknél – egyedi elbírálás alapján történik meg a baba immunizálása.
Említsünk meg választható oltásokat is!
A kötelező oltások mellett Magyarországon többféle választható, ajánlott védőoltás is elérhető a csecsemők és kisgyermekek számára. Ezek a vakcinák nem tartoznak bele az előírt oltási rendbe, viszont komoly betegségek ellen nyújtanak védelmet, ezért gyakran ajánlják őket a gyermekorvosok és védőnők is.
- Influenza elleni védőoltás, mely főként bizonyos kockázati csoportokba tartozó gyermekek számára javasolt (asztma, szív-és érrendszeri betegség, veleszületett, vagy szerzett immunhiányos állapot, krónikus máj-és vesebetegség, diabetes stb.)
- Hepatitis A, a májgyulladást okozó vírus elleni védelem
- Meningococcus B és C elleni oltás, ami a súlyos, akár életveszélyes agyhártyagyulladás és szepszis ellen véd
- Rotavírus szájon át adható vakcinák, melyek megelőzik a súlyos, hányással és hasmenéssel járó fertőzést
- Utazással kapcsolatos oltások
Záró gondolatként fontos hangsúlyozni, hogy bár az interneten rengeteg információ kering az oltásokról – köztük sajnos tévhitek és félinformációk is – a legmegbízhatóbb forrás mindig a gyermekorvos, a háziorvos, vagy a védőnő. Ők azok, akik naprakész, tudományosan megalapozott tudással rendelkeznek, és személyre szabott tanácsot tudnak adni a babád egészségére vonatkozóan.
Bármilyen kérdésed vagy bizonytalanságod merül fel egy oltással kapcsolatban, ne az online fórumokhoz, hanem szakemberhez fordulj – így biztos lehetsz benne, hogy a legjobb döntést hozod meg gyermeked védelmében. A cikkünkben szereplő oltási rend, a választható vakcinák és a szakmai ajánlások mind a 2025-ös, frissített adatokon alapulnak.
Forrás: A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ módszertani levele a 2025. évi védőoltásokról