Hogyan készüljünk gyermekünkkel a testvér érkezésére?

Szeretnéd megkönnyíteni gyermeked számára a kistestvér érkezését? Jól döntöttél, ha tudatosan is készülsz rá, hiszen ez az időszak az egész család számára új lesz, de talán a legnagyobb kihívást a nagy testvér fogja átélni. Segítsünk neki, hogy könnyebb legyen számára a helyzet!

Ha azt szeretnénk, hogy mindkét gyermek jól érezze magát a kibővült családban, oda kell figyelnünk néhány dologra. A legfontosabb a figyelem, amellyel rendszeresen meg kell ajándékoznunk a nagyobbik gyermekünket. Ha így tesszük, ő is sokkal nagyobb örömét fogja lelni a tesó érkezésében és az elkövetkező közös években. 

Kezdjük már a legelején néhány hasznos tippel 

• Üljünk le gyermekünkkel fotókat nézegetni az ő kiskorából. Mivel a pici jó ideig nagyobb figyelmet fog kapni, a nagyobbik gyermeknek jól fog esni, ha megmutatjuk neki, hogy az ő érkezését is ugyanígy vártuk, készültünk rá. Így kevésbé érzi majd a testvért konkurenciának, mert megérti, hogy ő is hasonló figyelmet kapott annak idején, amikor megszületett.

• Vonjuk be nyugodtan őt a névválasztásba. Írjunk le mi, szülők néhány nevet, amelyek közül bármelyiket jó szívvel adnánk a picinek, és engedjük meg, hogy a testvérke válasszon közülük egyet, amelyik számára a legszimpatikusabb. Ezzel sokkal közelebb fogja érezni a kistestvérét magához. 

• Ha a gyermek be van vonva a kicsi érkezésével kapcsolatos dolgokba – ruhavásárlás, babaszoba kialakítás – azzal az egész folyamatot jobban megismeri, és természetesebbé válik számára. 

Ha már megszületett a baba, valósítsuk meg az alábbiakat is:

• Mivel az újszülöttre fordított idő elkerülhetetlenül több lesz, a nagy testvért bátran vonjuk be a baba körüli tevékenységekbe. 

• A nagyobbik gyermekkel legyen külön programunk, ami csak az övé, amikor csak ő van kettesben, vagy hármasban anyával és apával. Ekkor azt éli meg, hogy ez az ő saját programja, melyben csak ő kap figyelmet. Apa ebben sokat tud segíteni – focizással, sétálással, fagyizással -, de fontos, hogy néha az anyuka is megadja ezt nagyobbik gyermekének, amíg a csecsemőjét valakire rábízza. Hiszen a gyermeknek az édesanyja figyelme is hiányzik. Így azt érezheti, hogy ő is kap extra törődést. 

Hiába van a család négyesben, ez nem hozza ugyanazt az érzést, mert a kicsi ebben a helyzetben is mindig több figyelmet kap. 

• Amikor elkezdenek a rokonok és a látogatók jönni, kérjük őket, hogy a nagyra is fordítsanak figyelmet, ő is kapjon dicséretet, egy kis meglepetést. Ha ebben nem találunk partnerekre, mi magunk is megemlíthetjük beszélgetés közben, hogy a nagy már miket tud, és miben ügyes. 

Rábízhatjuk a kicsit a nagyra? 

Ha a korkülönbség elég nagy, és a nagyobbik testvért megbízhatónak tartjuk a feladatra, akkor saját belátásunk szerint rövidke időre megpróbálkozhatunk vele. Azonban mindig gondoljunk arra, hogy akarunk-e egy gyermekre akkora felelősséget tenni, amekkora egy csecsemőnek a figyelése és megóvása. Egy gyermek nem kaphat felnőttekre mért felelősséget, hiszen bármikor felléphet egy olyan szituáció, amelyet nem tud kezelni.

Nem lehet azt sem elvárni a tőle, hogy hosszú időtartamokon keresztül ő gondoskodjon a testvéréről. Hiszen neki is szüksége van arra, hogy játsszon, nem érett ahhoz, hogy egy aprósághoz értsen.

Tartsuk tiszteletben a nagy testvér játékait 

Biztosítsuk valamilyen módon, hogy az ő játékai és dolgai a kicsi mellett óvva lehessenek. Figyeljünk arra, hogy a saját tere megmaradjon, és ne érezze, hogy a kistestvére veszélyeztetné azt. 

Forrás: Gyereknevelés - Novák Ferenc gyereknevelési tréner, pedagógiai viselkedéskutató

Amikor a kicsi is nagyobb lesz, és már a nagy tud vele játszani, beszélgetni, akkor egyre jobban bevonódik a játékba, és egyre többször fognak közösen szórakozni. 

Kezeljük az új helyzetet a lehető legtermészetesebben 

Legyen a család alapbeállítódása az, hogy teljesen normális dolog, hogy mindenkinek születik testvére. Sok motivációs mese szól erről, melyekkel megismertethetjük az új helyzetet a gyermekkel. 

A nagynak már mélyebb lelki igényei vannak, mint a kicsinek. Jó, ha őrá sokat koncentrálunk. Maradjon meg a napirendje, a közös idő, az esti mese, ne boruljon fel az élete. Ez biztonságot ad számára. Sőt, plusz figyelmet is kapjon, saját időt, például este lefekvéskor. 

Forrás: Vida Ágnes

Mi a testvérféltékenység és mik a jelei? 

Ha beindulnak a hétköznapok, valószínűleg ti is találkozni fogtok néhány olyan viselkedéssel, amiről tudni fogjátok, hogy féltékenységi reakciókról van szó. Előfordulhat, hogy a gyerek megreked a fejlődésben, vagy akár visszalép egy előző állomásra. Tapasztalhatunk dacot, ujjszopást, agresszív viselkedést, sőt túlzott szeretet kimutatást is. Fontos, hogy ezeket a jelenségeket elfogadjuk, mert természetesek.

A testvérféltékenység együtt jár a testvér születésével. Szülőként tudnunk kell azt, hogy ezek az érzések természetesek, el kell fogadnunk őket, és nem szabad tiltani. Hiszen egy új taggal bővül a család, az eddig egyke gyermek státusza is némiképp változik, amit neki meg kell szoknia.

Nehezítheti a helyzetet az, ha a gyermeknek plusz változásokkal is szembe kell néznie: épp kezdődik az óvoda, iskola, vagy esetleg át kell adnia a szobájának egy részét. A gyermek egocentrikusan közelít meg mindent, a saját szemszögéből érzékel, ezért azt érezheti, hogy az érkező jövevény mellett még ki is tették őt otthonról. Ezért figyeljünk oda a lépésekre, és igyekezzünk egyszerre csak egy változást engedni az életében, hogy ne terheljük le túlságosan. A gyermekek, mivel nem értik a helyzetet, össze is kapcsolhatnak dolgokat, aminek káros hatása lehet. Például nem szerencsés az, amikor egybeesik a testvér hazahozatala és az ő óvodába menetele. 

A gyermek lelkében rengeteg ambivalens érzés jelenik meg. Ahogyan a két testvér egyre jobban közelít egymáshoz, később épp a kicsi érezheti majd hasonlóan magát, hiszen a nagynak gyakran vannak bizonyos életkor miatti kiváltságai. Mindent ő csinálhat először, ő megy először óvodába, iskolába, ez a viszony tulajdonképpen egész gyermekkorukat átöleli majd. Ez a kistestvéreknek mindig egy folyamatos frusztráció mindaddig, amíg gyakran el nem kezdenek egészen másképp viselkedni, mint a nagyok. Differenciálódnak egymástól, ez egyébként egy jó dolog, mert mindkettőnek meglesz a saját maga területe. A versengés és összetűzés együttműködéssé alakulhat. 

Lehetnek a testvérféltékenységnek hosszú távú következményei? 

Az egyik legfőbb gond, hogy sok családban a jelenséget egy negatív dolognak tartják, amit meg kell szüntetni minél gyorsabban. Ha ezt szülőként erőltetjük – mert jó szülőnek akarunk látszani -, kommunikációnkban pedig azt mutatjuk a külvilág felé, hogy a mi gyerekeink milyen jó testvérek, akkor valótlant fogunk állítani, mert ilyen nem létezik. Ezzel feszültséget okozunk a gyerekeknek. Minden testvérkapcsolatban jelen van a rivalizálás, ezt el kell fogadnunk. 

A konfliktusok nem csak rosszak lehetnek. Általuk fejlődhetnek, érhetnek a gyerekek, ezek valóságos konfliktusmegoldási tréningek. A gyerek általuk tanul meg kompromisszumot kötni, alkudozni, önmagát érvényesíteni barátságos módszerekkel, dolgokat megosztani, lemondani előjogokról. Ezeknek a dolgoknak meg kell történniük, melyekre egyébként mi, felnőttek is gyakran nehezen vagyunk képesek. Segíteni is tudjuk őket, ha együtt játszunk velük, és megmutatjuk nekik, hogyan lehet a helyzeteket kezelni. 

Fogadjuk el érzéseiket. A gyermek megélheti őket, de a belőlük létrejövő tetteket, például bántásokat már nem szabad hagyni. 

„Vigyük vissza a kistestvért a kórházba!”  

Gyakran ejt el hasonló számunkra megbotránkoztató, vagy szívbe markoló kijelentéseket a nagy testvér. Ekkor értsük meg őt, mert egy igen nehéz élethelyzetben van, és az érzéseit joga van megélni. Ha elfojtjuk, pláne, ha meg is alázzuk, vagy lehordjuk érte, akkor később más élethelyzetekben már nem fogja kinyilvánítani őket. 

Forrás: Beszéljünk a testvérféltékenységről – PszichoPercek dr. Kádár Annamáriával, Vida Ágnes

A gyerekek a szülők példájából tanulják meg legjobban azt, hogy hogyan lehet egymással kooperálni, tehát nekünk szerepünk van abban, hogy milyen mintát adunk át. Erre gondoljunk mindig, amikor veszekednek, netán verekednek is. Üljünk le velük együtt játszani olyan játékot, amelyikben megtapasztalhatják, hogy tudnak együtt is működni. 

Forrás: Vida Ágnes