Mit kell tudni a lakás páratartalmáról?

Amikor a babaszoba hőmérsékletét figyeljük, ritkább esetben jut eszünkbe a páratartalmat is megvizsgálni. Pedig a kettő egymással szoros kapcsolatban áll, a levegő páratartalma befolyásolja a hőérzetünket. Ha odafigyelünk arra, hogy gyermekünk bőre és nyálkahártyája ne legyen kiszáradva napközben és alváskor, akkor sokat teszünk az egészségéért, és a gyakori légúti betegségeket is elkerülhetjük vele. 

A levegő mindig tartalmaz vizet pára formájában, és ennek mennyisége állandóan változik. Ha szeretnénk, hogy optimális páratartalom legyen a lakásban, akkor érdemes néhány fontos dolgot megismernünk az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól, hiányának testi jeleiről, és a párásítás módszereiről.

Relatív páratartalom – amit mi érzékelünk

 Szervezetünk nyirkosság érzékelése a levegő relatív nedvességtartalmának értékével van összhangban, tehát ezt tudjuk szubjektív módon érzékelni. Ha túl alacsony, akkor a száraz levegő kellemetlen testi tüneteket okozhat attól függően, hogy kinek mennyire érzékeny rá a szervezete. Ha túl magas, akkor egészségtelen környezetet hozhatunk létre magunk körül.

A relatív páratartalom fogalmát egyszerű megérteni: egy olyan százalék formájában kifejezett érték, ami azt mutatja meg, hogy a levegő az adott hőmérsékleten mennyi vízpárát tartalmaz a maximálisan lehetséges mennyiséghez képest. Például 100%-os relatív páratartalomnál a levegő már teljesen telítve van vízpárával, többet nem tud felvenni, ködöt, párát, harmatot figyelhetünk meg. 

Jó tudnunk, hogy a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani, mint a hidegebb, mert utóbbinál könnyebben kicsapódik a pára. 

Túl alacsony páratartalom a szobában

A 40% relatív nedvességtartalom alatti levegőt már száraznak érezzük, mely egy sor negatív hatással van a baba bőrének, nyálkahártyájának állapotára:

• a légutak nyálkahártyája kiszárad, sérülékennyé válhat
• szájszárazságot, torokkaparást tapasztalhatunk
• száraz köhögés léphet fel a picinél
• nyugtalanul alhat
• szeme szárazzá válhat
• bőre kiszáradhat, ekcéma, atópiás dermatitisz léphet fel
• a kórokozók elleni védelem sérülhet, így könnyebben megtapadhatnak a káros baktériumok
• rossz komfortérzetet okozhat
• alvásprobléma léphet fel
• megfázás esetén a száraz levegő ront a helyzeten, párásítva segíthetünk a krupp tünetein is

Túl magas páratartalom a szobában

A 70% fölötti nedvességtartalom már páralecsapódást és penészedést okozhat. Erre nagyon figyeljünk, főleg akkor, ha rendszeresen a lakásban teregetünk. Vályog házak esetében kifejezetten dohos lehet a levegő, ha a páratartalom folyamatosan magas. Ilyen esetben megoldást kell találni a ruha szárításra. Ha lehetőség van rá, a szárítógép vagy a páraelszívó jelentősen csökkenteni tudják a levegő nedvességtartalmát.

Hol jelenik meg a penész?

Az épület hidegpontjain a levegő lehűl, eléri a harmatpontot, lecsapódik, és amennyiben a nedvesség állandó, pár napon belül életre kelnek a penészgomba spórái. 

70% felett az ember hőérzete is módosul, mert csökken a hűtőfolyamatnak, az izzadásnak a hatékonysága. 24 fokon és 75%-os páratartalmon a poratkák nagyszerűen érzik magukat a szaporodáshoz.

Mennyi az ideális páratartalom a lakásban? 

40-70%-ig mondható megfelelőnek, a két szélső értéke már-már kellemetlen lehet. Ha a legjobb megoldást szeretnénk a babaszobában kialakítani, akkor a gyermekek számára legjobb, 50-60%-ot válasszuk 20-22 fokos szobahőmérséklethez! 45% alatt a poratkák eltűnnek a környezetből. Ez hasznos információ lehet a porallergiától szenvedő gyermekek és családtagok számára.

Forrás: Dr. Mammel Andrea

Milyen eszközzel mérhetjük a levegő páratartalmát?  

A higrométer egy kijelzős kis készülék, amely jelzi a szoba levegőjének hőmérsékletét és páratartalmát. Ha valós értéket szeretnénk kapni a babaszoba állapotát illetően, akkor fontos, hogy a gyermekágy közelébe helyezzük el az eszközt, hiszen a lakás minden helyiségében teljesen eltérő lehet a levegő nedvességtartalma. Gondoljunk bele abba, hogy mennyit változhatnak ezek az értékek a nap folyamán, például ha főzünk, vagy zuhanyzunk, és a nyitott ajtón át a pára eljut a lakás többi részébe is.

Segítség az őszi-téli megfázásos, allergiás időszakokban 

A kisebbek a szeptemberi óvoda-és iskolakezdéstől egészen nyár elejéig gyakran betegeskedhetnek. A száraz levegő miatti érzékeny nyálkahártya nem tud jól védeni a kórokozókkal és allergénekkel szemben. Az allergének miatt a kicsik gyakran elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedhetnek.

Ha a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma magasabb, akkor penészgomba és házi poratka szaporodhat el a lakásban, ezek nem csak légúti, hanem bőr jellegű allergiás reakciókat is okozhatnak. Érdemes megvizsgálni a lakást olyan szempontból, hogy mennyire megy végbe a természetes levegőcsere, mennyire csapódik le a pára az ablakokon, és van-e penészedés. A mai modern nyílászárók kevésbé engedik a lakás levegőjének lassú cserélődését, ezért ilyen esetben jó a rendszeres óvatos szellőztetés.

Forrás: Allergiaközpont, Dr. Somogyi Éva

Hogyan párásíthatunk a lakásban?

Több módja is van annak, hogy a levegő nedvességtartalmát növeljük. A legegyszerűbb a párologtató tálcában kihelyezett víz levegőbe jutása, melyet fűtőtestre helyezve gyorsíthatunk. Ez azonban nem hoz kellő eredményt, mert ahhoz, hogy a levegő valóban változzon, egy sor edényt kellene kitennünk a lakás számos pontján a megfelelő vízfelület érdekében. A radiátorra akasztható dekoratív edénykék gyakran csak díszként tudnak funkcionálni.

A porlasztásos módszerrel működő párásítók bár nagyon esztétikusak, de sok esetben túl nagy vízcseppeket juttatnak a levegőbe, amit az nem tud felvenni, és lehullik. Tehát nem hasznosul kellőképp. Az ultrahangos porlasztók csendesebbek, és a vizet mikroszkopikus méretű cseppekre porlasztják. Sajnos ezek a készülékek a vízben lévő vízkövet is porlasztják, ezáltal porlerakódás képződik a szobában, ami nem egészséges.

Ha szeretnénk a port elkerülni, akkor terítsünk le a baba ágya mellé tiszta vízzel nedvesített törölközőket, textileket. A kiteregetett ruhák akkor lehetnek jó megoldások, ha nem tartalmaznak felesleges vegyszereket, öblítőt, melyek a szoba levegőjébe párologva végül a baba tüdejébe érkeznek. 

Mindegyik módszernél jó, ha időnként ellenőrizzük, hogy sikerült-e a kívánt hatást elérnünk. Ugyanis gyakran hihetjük, hogy megtettük, amit kívántunk, a levegő azonban nem sokat változott: kevés volt a párolgó felület.

Forrás: Dr. Mammel Andrea

Hallottál már a só párologtatásról? 

A párologtató só a lakás levegőjének minőségét képes javítani. A sós levegő gyulladáscsökkentő hatású, a légző járatok öntisztulását segíti elő. Jó hatással van hörghurut, torokgyulladás, arcüreggyulladás, középfülgyulladás esetén. 

A sós levegőben lévő nátrium ionok olyan helyekre is eljutnak a tüdőben, ahol apró porszemcsék és egyéb kórokozók, allergének tudnak megtapadni. A sós levegő ezeket képes megkötni, és a felköhögött váladékkal sikerülhet tőlük megszabadulni. Ez nagyobb gyermekek esetében lehet jó megoldás.

Mivel a sós levegő bizonyos esetekben ronthat az állapoton, például asztmás gyermeknél rohamot provokálhat, ezért minden esetben szükséges a gyermekorvos, vagy szakorvos véleményét is kikérni.

Voltatok már gyermekeddel sószobában?

A hatás ugyanaz, csak itt magas koncentrációban van jelen só a levegőben. Kellemes környezetben telik itt az idő a 70-80%-os páratartalomban, 20-22 fokos hőmérsékleten. A sószobák, sóbarlangok levegője légúti betegségek kezeléséhez, légutak tisztításához és az immunrendszer erősítéséhez kiválóan alkalmasak. 

Mi azt javasoljuk, hogy mindig legyen egy eszközünk otthon a levegő páratartalmának méréséhez, és segítségével érdemes az optimális szintet tartani a gyermekek egészsége érdekében.